Valentin nap van. Én nem vagyok túl nagy híve és követője ennek a napnak. Azaz ezen a napon sem szeretem jobban Zoét, mint máskor. Nem fogom rózsaszin, zenélős képeslappal, bögrével, szivecskékkel meglepni. De azért köszöntöttük egymást egy kis aprósággal. Mert ha maga a Valentin nap nem is fontos, a szerelem, a szeretet az az.
Az a legcsodálatosabb az életben, ha rátalálunk arra az emberre, akivel a kapcsolatunk az évek múlásával folyamatosan mélyül, szépül és örömmel telik meg. A szerelemnek ez a bensősége két ember között a legbámulatosabb jelnség, isteni véletlen. | ||
Hugh Seymour Walpole | ||