március 15

2010 március 15. | Szerző: pocomanka |

 Szép, hosszú hétvégémből pár óra maradt. Holnap utazom vissza Pestre, ami részben jó, részben rossz. Már ma kellett volna mennem, hogy holnap reggel ott tudjam kezdeni a munkát, de sajnos az itthoni melóhelyen is van intézni való. Ami épp nem pozitív. Tehát most szivesebben utaztam volna inkább. De mindegy, hamarosan túl leszek a nemszeretem részén és dél körül megyek is.

A fővárosban egész jó. A főnökömet alig látom, mintha kerülnénk egymást, pedig biz’isten nem így van. Azaz én nem kerülöm őt. Van most egy új BOSS, aki viszont teljesen korrektnek tűnik. Eddig. Szigorú, nagyon, de van hozzáállása. Felügyeli a munkánk minden részét, tehát azt, hogy lusta és nemtörődöm az egyáltalán nem mondható rá, ebből kifolyólag már szimpatikus is:))

Igazából nem is bánnám, ha főnökcsere lenne, mert a jelenlegi nemnormálistól rosszabb szerintem nem jöhet…

Itthon szerencsére minden rendben. Csak ugye keveset tartózkodom itthon, Nagyika és Zoé is hiányolnak és ők is hiányoznak nekem, de áthidaljuk a dolgokat. Nagyika szerencsére jól van, bár már nagyon szeretne az udvaron ülögetni, de még nem merem, merjük kiengedni, nehogy megfázzon. A múlt héten sajnos beteg lett, ez a fene influenza, de szerencsére 1 nap alatt ki is jött belőle. Hála Istennek ő nagyon hamar átvészeli ezeket a járványokat.

Zoénak lehet megszünik a munkahelye, úgyhogy most nézelődik a “piacon”, hogy ha esetleg bekövetkezik a baj, akkor ne legyen sokáig munkanélkül, bár azt mondja, hogy úgy látja, hogy javul a helyzet.

Megyek aludni, mert mindjárt reggel. Nem tudok már egyesével köszönni Nektek, úgyhogy itt kivánok mindenkinek nagyon szép és eredményes, napsütéses hetet (jaaaj, én már úgy várom a napsugarakat, hogy csak na!)!

Sok puszi!